Ha nagyobb megtakarításhoz, bónuszhoz vagy örökséghez jutunk, felmerül a kérdés: megéri-e betörleszteni a meglévő hitelünkbe? Az előtörlesztés az egyik leghatékonyabb módja a kamatkiadások csökkentésének, de nem mindegy, milyen feltételekkel tesszük.
A törvényi előtörlesztési díjplafonok Magyarországon
A jogszabály védi a fogyasztókat a túlzott előtörlesztési büntetődíjaktól.
1. Személyi kölcsönök esetén
- Ha a hátralévő futamidő több mint 1 év: Az előtörlesztett összeg legfeljebb 1,0%-a számítható fel díjként.
- Ha a hátralévő futamidő kevesebb mint 1 év: Az előtörlesztett összeg legfeljebb 0,5%-a tartható igénybe.
- Ha az előtörlesztett összeg 12 hónap alatt nem haladja meg a 200 000 Ft-ot: Az előtörlesztés díjmentes.
2. Minősített Fogyasztóbarát Lakáshiteleknél (MFL)
- Az előtörlesztési díj legfeljebb az előtörlesztett összeg 1,0%-a lehet (szemben a hagyományos lakáshitelek 1,5-2,0%-os díjával).
- Lakástakarék-pénztári megtakarításból történő előtörlesztés díjmentes.
Futamidő-csökkentés vagy Törlesztőrészlet-csökkentés?
Amikor előtörlesztést hajtunk végre, a bank két opciót kínál:
- A havi törlesztőrészlet csökkentése (azonos futamidő mellett): Csökkenti a havi fix terheket, így nagyobb pénzügyi mozgásteret hagy a mindennapokban.
- A futamidő lerövidítése (azonos havi törlesztő mellett): Matematikailag ez a kedvezőbb opció, mert lényegesen kevesebb kamatot kell kifizetni a hitel teljes élettartama alatt.
Mikor NE törlesszünk előre?
- Ha nincs legalább 3-6 havi vészhelyzeti tartalékunk: Ne fizessük be az összes megtakarításunkat a hitelbe, mert váratlan kiadás esetén drága gyorskölcsönre kényszerülhetünk.
- Ha a megtakarításunk hozama magasabb a hitel THM-jénél: Ha a meglévő hitelünk kamata alacsony (pl. régi 3-4%-os támogatott hitel), a pénzt érdemesebb magasabb hozamú állampapírban vagy befektetésben tartani.